Ha szeptember, akkor szarvasbőgés! De mit is csinálnak ilyenkor a gímszarvasok, mi történik az erdők rejtekén és hogyan lehetünk részesei a természet egyik legcsodálatosabb előadásának?

Mikor bőgnek a szarvasok?
Időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október végéig.

Pontosan mi az a szarvasbőgés?
A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb ünnepnapja.
A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A bőgés tehát már egyfajta versengés a bikák között.

Ha a bőgés már egyfajta versengés, akkor miért verekednek néha össze a szarvasbikák?
A versengés a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás.

Nem sérülnek meg a szarvasok a bőgés, és különösképpen a bikák közötti viadalok idején?
De, időnként megsérülnek, ez óhatatlanul előfordul. Az agancs azonban alakjából adódóan nem a sérülések okozására, hanem éppen a sérülések elkerülésére szolgál. A hosszú száron található ágak egymásba akadnak, ezzel akadályozva meg a másik bika megszúrását. Ennek ellenére előfordulnak sérülések a bikák között is, illetve az óvatlan tehenek, borjak is a verekedés útjába kerülhetnek.

Miközben a bikák bőgnek, a tehenek mit csinálnak?
Félrehúzódva szemlélik az eseményeket, táplálkoznak, élik a mindennapi életüket. A tehenek ilyenkor ugyanúgy figyelnek, közelgő veszély esetén jeleznek.

Milyen feltételek (pl. időjárás) szükségesek ahhoz, hogy bőgő bikát halljunk?
A bőgés az augusztus 20-át követő lehűléssel szokott elindulni. Ennek időpontja már akár augusztus 20. is lehet, meleg nyár esetén szeptember elejére tolódik. Elsőként a dél-somogyi, dél-zalai bikák bőgnek, utoljára a zempléni bikák zendítenek rá. Hűvös, párás hajnalokon, alkonyatok alkalmával, éjszaka hallani leginkább a bikák orgonálását, de sokszor előfordul fényes nappal, melegben is.

Összetéveszthető a szarvasbőgés más hanggal a szeptemberi erdőben?
Nem, a szeptemberi szarvasbőgés semmivel nem hasonlítható össze, éppen ezért érdemes részt venni a fent említett programokon, hiszen hatalmas élményekkel gazdagodhatunk.

Megtéveszthetőek-e a szarvasbikák, ha mi próbáljuk meg utánozni a hangjukat?
A szarvasbika bőgését lehet utánozni műanyag cső, szürkemarha tülök, triton csiga vagy bármilyen olyan eszköz segítségével, amely a hangot felerősítheti. A tehén hangja orrunk befogása után könnyedén, segédeszköz nélkül utánozható, amellyel szintén megtéveszthető a szarvasbika.

Más hazai fajoknál, például a dámszarvasnál vagy az őzeknél nincsen bőgés?
A dámszarvas párzási időszakát barcogásnak hívják, amely a bőgéshez hasonlatos, de össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése után hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.