Poszt megosztása

Hajósi Érseki Vadászkastély

A kalocsai érsekek kedvelt nyári lakó és mulatóhelye volt egykor a hajósi Érseki kastély, később pedig évente egyszer a csodatévő Szűz Mária búcsújáróhely gyónáshelyéül szolgált. A múlt század elején gyermekotthon költözött a falai közé, amely közel száz évig használta a kastélyt. Az 1998 óta üresen álló épületet 2009 és 2010 közötti felújították, belső tereit turisztikai funkciókkal töltve meg.

A barokk stílusú kastély legkorábbi részeit Patatich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben. Ekkor egy középső részén egyemeletes kastélyépületet emeltek, melyhez földszintes szárnyak csatlakoztak. Az épület homlokzatát rózsaszín falmezők és fehér tagozatok alkották. Patatich szándéka szerint vadászkastélyként szolgált az épület, a környék vadban gazdag erdőségeinek köszönhetően, de közvetlenül az épületegyüttes mellett is kialakítottak egy vadasparkot. A helyi hagyomány sokáig megőrizte azt a hitet, hogy a kastélyt Mária Terézia királyné tervezett látogatásának megelőlegezéseként emeltette Patatich, hogy megfelelő környezetben tudja fogadni és szórakoztatni az uralkodót. Ezért nevezték Mária Terézia kastélynak a hajósi épületet, még azután is, hogy a királyné végül nem látogatott el a kalocsai egyházmegyébe.

Alig több mint negyedszázaddal az építés után már megtörtént a kastély átépítés, bővítése. Ekkor gróf Batthyány József érsek adott megrendelést a munkálatokra, melynek lebonyolításában részt vett Grassalkovich Antal is. Ennek az átépítésnek az eredményeként nyerte el a kastély a ma is látható formáját. A bővítés részeként épültek meg az oldalszárnyak és a saroktornyok emeleti részei, helyezték el az északi és déli homlokzat rizalitjain az erkélyeket és alakították ki az új lépcsőházat. Külső részein egységes fehér, belső termeiben barokk kifestést kapott a kastély.

Az 1820-as évek első felében megvalósult felújítási munkák során alakulhatott ki a termek egységes klasszicista díszítőfestése és a homlokzat falmezeinek olívazöld színezése. Egy 1883-ban készült térkép már tájképi kertet ábrázol a kastély körül, melynek kialakításáról nincs pontos adatunk.

A gyermekotthon beköltöztetésekor külső és belső átalakítást is végeztek a kastélyépületen. Az otthon közel száz évi használat után, 1998-ben költözött ki a kastélyból (egyik melléképületet azonban még 2009-ig használták). A dél-alföldi régió nem bővelkedik főúri otthonokban, ezért is volt fontos, hogy fennmaradjon és megfelelő funkcióval működjön Bács-Kiskun megye legrégebbi kastélya.

Az épület tulajdonosa, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által sikeresen benyújtott pályázat eredményeként 2009-2010 folyamán történt meg a kastélynak és közvetlen környezetének a helyreállítása, melynek során egy turisztikai és kulturális célokat szolgáló látogatóközpontot alakítottak ki Hajóson. A látogatóközpontban állandó és időszaki kiállítások is helyet kapnak. Az állandó kiállítások közé tartoznak a barokk kastélyenteriőröket, a főúri vadászat emlékeit, a hajósi szentbúcsú sokszínűségét és a Homokhátság szőlő- és borkultúráját bemutató tárlatok.

Maradj naprakész

További bejegyzések

Szarvasbőgés a Bácskában!

Ha szeptember, akkor szarvasbőgés! De mit is csinálnak ilyenkor a gímszarvasok, mi történik az erdők rejtekén és hogyan lehetünk részesei a természet egyik legcsodálatosabb előadásának?

Frigyes főherceg pavilonja

A vörösfenyőből készült épület Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a

Kirándulás kisvasúttal a Gemenci Erdőben

Gemenci Állami Erdei Vasút (Pörböly – Gemenc – Bárányfok) A Gemenci erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el. A Sió torkolatától délre mintegy